Szabadegyházak Szövetsége: A II. vh. idején az ún. kisegyházak közül Mo-on csak a baptistáknak volt rendezett jogi kapcsolata az állammal. A többi, már meghonosodott és hosszabb-rövidebb ideje működő felekezetet 1939. XII. 2: betiltották. Az evangéliumi gyülekezetek testvéri együttműködésének erre az időre már tekintélyes múltja volt hazánkban, az ún. Aliánsz (Alliance, Allianz) keretében. A betiltás idején jogvédelemre és érdekképviseletre vállalkozó testület volt a ~. Titokban alakult meg. Első írásos emléke egy 1944. X. 10: →Kiss Ferenc elnök részére kiállított megbízólevél. Az elismeréssel bíró baptista, a jogi rendezés nélkül tolerált metodista és a betiltott adventista, ókatolikus, Üdvhadsereg és krisztushívő zsidók felekezetei, valamint a betiltás alól egy időre mentesített Keresztyén Testvérgyülekezetek képezték a ~t. 1945. VI. 3: a ~t a belügymin. 250.105 sz. leiratával engedélyezte. Egyidejűleg biztosította a felsorolt felekezetek zavartalan működését. Bár a nazarénusokról és pünkösdiekről ekkor nem volt szó, a gyakorlatban ők is működési szabadságot kaptak. A ~ vezetői az elnyomás idején küzdöttek a vallásszabadságért, 1945. III: új vallásügyi törvényt kértek, majd kaptak. A ~ létrehozott egy albiz-ot, amelyben előbb egységesen, később csoportokra osztva vett részt egy karizmatikus jellegű felekezet, az Apostoli Keresztyén Felekezet v. pünkösdiek. Ebbe az albiz-ba került a „lábmosók” felekezete, →Isten Egyháza elnevezéssel. 1950. I. 17: a ~t →Magyarországi Szabadegyházak Tanácsává szervezték. Sz.O.

Új vallásügyi törvényt kérünk! Bp., 1945. - A m. protestantizmus öt éve 1945-1950. Bp., 1950. - Szigeti Jenő: „És emlékezzél meg az útról” Bp., 1981:292. - Somogyi Barnabás: Csontokba zárt tűz. Bp., 1982:273. (és 151: Szebeni Olivér: A baptista hittestvéri közösség élén. 1933-1951.) - Ne félj, te kicsiny nyáj! Bp., 1984. (Szigeti Jenő: A negyvenéves út) - Siroky István: Önéletrajz. 1984. V:14. Kz.